Igen, különleges nap a mai. Ma írom meg életem elő bejegyzését. Istenem, milyen unalmas! - sóhajt a sokat megélt blogfogyasztó. Nem baj. Az, de nem neki írok. Magamnak. Ha elolvassák az sem baj, sőt, de az elődleges célom maga az írás, nem a reflexiók mennyisége vagy minősége váltja ki a kívánt eredményt [megnyugvás(?)]. Hanem maga a tudat, hogy valamit létrehozok, mégha az értéktelen értelmetlenség is. A mű pedig, ez a blog. Tervem szerint felkerülnek ide írások, fotók, garfikák és sok minden egyéb. Hogy mennyit valósítok meg belőle, az majd eldől.